Nemzeti Alaptanterv

A NAT 1 szerepe

Sziasztok,
Néhány ismételt, megerősítő gondolat az előző részhez:
A viták egyik szervezőjeként (1990-91) átéltem, közvetlen tanúja voltam az alaptantervet övező széles állampolgári érdeklődésnek.
Az 1500 fő befogadására alkalmas konferencia helyszín pl. az első vitaülést követően, további két napon át zsúfolásig megtelt felelősen gondolkodó a gyermekeink jelenéért és jövőjéért harcba szálló szülőkkel, pedagógusokkal, egyházi méltóságokkal, diákokkal, nagyszülőkkel, szakértőkkel s a látszólag kevésbé érintett civilek százaival.
Társadalmunk minden rétegét érdekelte, mit tanítsunk gyerekeinknek a jövőben. Hűen nyomon kísérhető volt mennyi-mennyi elfojtott, ki nem beszélt indulat, keserűség, fájdalom, aggódás lakozik a magyar társadalomban.
Munkatársaimmal együtt, felkészültek voltunk újabb és újabb viták szervezésére.
A kormány s a NAT változatokat készítő bizottság azonban megijedt a váratlan, megdöbbentő s szerintük „kezelhetetlen” érdeklődéstől.
A kormány, s aztán a mindenkori kormányok a NAT-ról, és a további kiadásairól nem a társadalommal egyetértésben, mint tették ezt, említettem, pl. Angliában, vagy mondjuk Finnországban, ahol a NAT társadalmi viták húsz (1968-1988), ill. 15 éven át (1976-1991) zajlottak a konszenzusos megegyezésig, hanem politikai alkuk eredményeként döntöttek.

Minden további NAT változatot (is), a tradícióink, kultúránk és örökségünk, gazdasági elvárásaink, társadalmi jövőképünk tényleges megfontolásai helyett, az éppen hatalmon lévő, az oktatási tárcát uraló párt ideológiai gondolatai, az általuk képviselt értékek (biztató jelként, csatlakozásunk után az EU által közvetített kompetenciák is) hatják át.

A NAT 1 szerkezete

A NAT (1995) központi eleme liberális, szabadságelvű és konzervatív felfogást egyaránt tükrözött.
Szerkesztői a központilag előírt tananyagot, általános fejlesztési, és részletes követelmények formájában fogalmazták meg, az iskolai nevelés-oktatás első 10 évfolyamára érvényesen.
Időkereteket kijelölve, a részletes lebontást, a helyi tantervek keretében, az intézményekre bízták (a kerettantervek széleskörű megjelenése, iskolatípusokra lebontva a Pokorni éra érdeme (1998-2002)).

Az általános követelményekből alábbiakban illusztrációként idézett részleteket a „demokrácia” értékei hatják át.

„ A NAT a közoktatás általános céljait az Alkotmányban, a lelkiismereti és vallás szabadságról, a közoktatásról, a nemzeti és etnikai kisebbségekről szóló, és más törvényekben, az alapvető emberi és gyermeki jogokról szóló nemzetközi egyezményekben, a több ezer éves fejlődésben kiérlelt európai politikai, kulturális és erkölcsi értékrendben, a hazai és nemzetközi tapasztalatokban, a tudományok fejlődésében és a bővülő ismeretekben, a magyar közjogi, kulturális, pedagógiai hagyományokban megjelenő elvek és értékek alapján fogalmazza meg.
A NAT ezek jegyében kíván az ember, a közösségek és az ország olyan megerősödéséhez hozzájárulni, hogy a társadalom korunk kihívásaira megfelelő ismeretekkel, korszerű műveltséggel, fejlett készségekkel és képességekkel, megbízható erkölcsi tulajdonságokkal legyen képes válaszolni. Magyarország valamennyi közoktatási intézményének tevékenységét meghatározza az európai, humanista értékrend, amelynek leglényegesebb eleme az élet és az ehhez kapcsolódó általános emberi értékek tisztelete. Elfogadása, igenlése mindannak, ami az egyén (a személyiség) és a közösség (a család, a haza, a nemzet) érdekét szolgálja, és elutasítása mindannak, ami akár az egyén, akár a közösség életének kibontakozását gátolja. A NAT-ban a célok ebből fakadóan, illetve ehhez kapcsolódóan fogalmazhatók meg az oktatás és a nevelés harmóniájában.”

Látjuk, a dokumentum a demokrácia értékrendjére, olyan demokratikus magatartásra kíván felkészíteni, amelyben az egyén és a közérdek egyaránt megfelelő szerephez jutnak.
A NAT1 emellett nemzeti is. Általánosságok szintjén, a közös nemzeti értékeket szolgálja. Fontos szerepet szán a nemzeti hagyományoknak, valamint a nemzeti azonosságtudat fejlesztésének, beleértve az ország nemzetiségeihez, etnikumaihoz tartozók azonosságtudatának ápolását, kibontakoztatását.
Követelményeiben az európai, humanista értékrendre, azokra a tartalmakra is összpontosít, amelyek az Európához tartozásunkat erősítik.
A dokumentum – a fentiekkel összhangban – figyelmet fordít továbbá az emberiség előtt álló közös problémákra is. Az egész világot érintő átfogó kérdésekre vonatkozóan hangsúlyozza az egyének és az állam, a társadalmak felelősségét, lehetőségeit, feladatait ezek megoldásában, az emberiséget és az egyes közösségeket egyaránt fenyegető veszélyek csökkentésében.
A NAT1 szolgálja a különböző kultúrák iránti nyitottságot s megértést is. Más népek hagyományainak, kultúrájának, szokásainak, életmódjának megismerésére, megbecsülésére „irányelveket” tartalmaz.

Problémák

A mindannyiunk által remélt demokratikus társadalom jövőképét felrajzolva, összességében a NAT1, humánus, szerethető, barátságos hangvételű dokumentum. Mindenről olvashatunk benne (talán csak a világbéke s az állatok szeretete maradt ki).

Négy probléma volt vele, véleményem szerint:

1. Konkrét célok, az ország számára megfogalmazott jövőkép hiányában, az általánosságokon kívül, elég nehezen olvasható ki belőle bármiféle megfogható követelményrendszer.

2. A műveltség alapjait (a műveltség kánonját), 10 műveltségi területen foglalja össze, a tanítási tartalom integrált szemléletét tükrözve.

Anyanyelv és irodalom (magyar nyelv és irodalom; kisebbségi nyelv és irodalom)
Élő idegen nyelv
Matematika
Ember és társadalom
Ember és természet
Földünk és környezetünk
Művészetek
Informatika: számítástechnika, könyvtárhasználat
Életvitel és gyakorlati ismeretek
Testnevelés és sport

A felbontás szakmai szempontból, európai mércével mérve is előremutató (lehetne), mert, gondolnánk, az oktatási tartalmakat nem tantárgyakban, hanem műveltségi területekben határozták meg, s azért is, mert a szerkesztők nem óraszámokat, hanem időkereteket, minimum és maximum arányokat szabtak az egyes műveltségi keretek között. No meg azért is, mert tanulva a Gazsó bizottság intelmeiből (lásd az 1. részben), (f)elismerve az oktatási rendszer szelektív jellegét, a készítők a követelmények meghatározásakor többéves blokkokban, az iskolatípusoktól függetlenül gondolkodtak.

A NAT1-től napjainkig, e fenti műveltségterületeket a szerkesztők, minden későbbi változatban is, különösebb feltűnés nélkül leírták, meghagyták. Anélkül, hogy bármiféle tartalmi kapcsolódásuk lenne a további dokumentumokhoz (kerettantervekhez, helyi tantervekhez).
E műveltségterületek nem a tantárgyakat jelölik, miközben az ismeretek, a műveltségterületek tantárgyakra bontása minden keret- s helyi tanterv változatunk sarkalatos pontja.

3. A 10 évre fogalmazott követelményrendszer akkor sem, s az óta sem illeszkedett az oktatási rendszerünk szerkezetéhez. 10 éves iskola Magyarországon nem volt s most sincs. A 10 év hátterében, nem meglepő, szintén politikai érvek húzódtak meg. Az MSZP olyan feltételekkel mondott le s adta át a tárcát a koalíciós partnerének, hogy az SZDSZ megtartja az MSZP választási programjában (1994) kidolgozott 10 éves iskolatípus elvet. Megtartották (!?). A szakközépiskolák s a szakmunkásképzők évekig kénytelenek voltak ehhez igazodni az általános „közoktatási” irányelveikben. Az apró félreértés szintén, minden feltűnés nélkül visszaköszön még egy-két további NAT változatban.

4. Magyarországon nem volt demokrácia 1995-ben (most sincs).
A NAT 1 kétségtelenül jól hangzó szövegét olyan dokumentumokból ollózták össze, amelyek kivétel nélkül, működő demokráciákból, fejlett Európai országokból származtak. A NAT1 műveltségterületei angol, a kerettantervek német mintára készültek. Angliában 1989-től a mai 2016-os tantervben is, a tantárgyak: angol, matek, művészetek, tudomány, állampolgári ismeretek, informatika, idegen nyelvek, földrajz, történelem, zene, testnevelés.
Németországban a német, matek, általános kompetenciák, idegen nyelv, művészet, kézművesség, zene, sport, vallás, etika s a tartományok által szabadon meghatározott további, ill. választható tantárgyak pl. médiaismeret, egészségügy, esztétika stb.). Az említett országokban szó sincs „műveltségterületekről”, ill. igen, de azok, egyben, a tantárgyakat jelölik.

Egyszerűbb volt szemet hunyni a hiányzó apróság, a nem létező demokrácia felett, mint szembenézve a problémáinkkal, s élve az ölünkbe hullott lehetőséggel, elkezdeni annak kiépítését.
Kezdve, a magyar viszonyokból kiinduló Nemzeti Alaptanterv megalkotásával. Jelzem, soha nem késő…