Oktatás

A tanárokkal szembeni elvárásainkról

Sziasztok!

Az európai unió a 2020-ig előirányzott oktatási stratégiájában, amely a tagországok iskolarendszereinek hatékony működtetését, s az európai versenyképesség javítását helyezi előtérbe, foglalkozik, többek között, a pedagógusok szerepével is.

Uniós elvárások a tagországokban

A pedagógusoktól elvárják

a tanulási folyamat eredményével kapcsolatos kompetenciákat,
a tanulók/hallgatók állampolgárrá nevelésének elősegítését. Azoknak a készségeknek és képességeknek a fejlesztését a tanulókban/hallgatókban, amelyek a tudásalapú társadalom számára szükségesek,
az új kompetenciák fejlesztésének és a tantárgyi tanulásnak az összekapcsolását,
foglalkozást a különböző társadalmi, kulturális és etnikai hátterű tanulókkal/hallgatókkal,
a tanítási folyamattal kapcsolatos kompetenciákat,
a szaktudományi tudás felhasználásával a tanulók műveltségének, készségeinek és képességeinek fejlesztését,
a tanulói közösségekben rejlő pedagógiai lehetőségek kihasználását, az egyének közötti különbségek megértésének elősegítését, az interkulturális nevelési programok alkalmazását, az együttműködés készségeinek fejlesztését,
a hatékony tanulási környezet és a tanulási folyamatok támogató légkörének megteremtését,
az információs-kommunikációs technológia integrálását a különböző tanulási helyzetekbe és a szakmai tevékenység egészébe,
csoport munkában történő együttműködést a tanulók/hallgatók ugyanazon csoportjaiban dolgozó más tanárokkal/oktatókkal, illetve egyéb szakemberekkel,
részvételt az iskolai/tanárképzési tanterv- és szervezetfejlesztésben, valamint értékelésben,
együtt működést a szülőkkel és egyéb társadalmi partnerekkel,
a tanár értelmiségi szerepköréhez kapcsolódó kompetenciákat,
probléma feltáró, problémamegoldó viselkedést,
a saját szakmai fejlődés irányítását, elősegítését az élethosszig tartó tanulás folyamatában. A tanárnak kezdeményező szerepet kell vállalnia saját karrierje érdekében.

A magyar kormány elvárásai

„A pedagógus kötelességei és jogai
62. § (1) A pedagógus alapvető feladata iskolában a kerettantervben előírt törzsanyag átadása, elsajátításának ellenőrzése, sajátos nevelési igényű tanuló esetén az egyéni fejlesztési tervben foglaltak figyelembevételével. Ezzel összefüggésben
a) nevelő és oktató munkája során gondoskodjék a gyermek személyiségének fejlődéséről, tehetségének kibontakoztatásáról, ennek érdekében tegyen meg minden tőle elvárhatót, figyelembe véve a gyermek egyéni képességeit, adottságait, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét,
b) a különleges bánásmódot igénylő gyermekekkel egyénileg foglalkozzon, szükség szerint együttműködjön gyógypedagógussal vagy a nevelést, oktatást segítő más szakemberekkel, a bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetű gyermek, tanuló felzárkózását elősegítse,
c) segítse a tehetségek felismerését, kiteljesedését, nyilvántartsa a tehetséges tanulókat,
d) előmozdítsa a gyermek, tanuló erkölcsi fejlődését, a közösségi együttműködés magatartási szabályainak elsajátítását, és törekedjen azok betartatására,
e) egymás szeretetére és tiszteletére, a családi élet értékeinek megismerésére és megbecsülésére, együttműködésre, környezettudatosságra, egészséges életmódra, hazaszeretetre nevelje a gyermekeket, tanulókat,
f) a szülőt (törvényes képviselőt) rendszeresen tájékoztassa a tanuló iskolai teljesítményéről, magatartásáról, az ezzel kapcsolatban észlelt problémákról, az iskola döntéseiről, a gyermek tanulmányait érintő lehetőségekről,
g) a gyermek testi-lelki egészségének fejlesztése és megóvása érdekében tegyen meg minden lehetséges erőfeszítést: felvilágosítással, a munka- és balesetvédelmi előírások betartásával és betartatásával, a veszélyhelyzetek feltárásával és elhárításával, a szülő – és szükség esetén más szakemberek – bevonásával,
h) a gyermekek, a tanulók és a szülők, valamint a munkatársak emberi méltóságát és jogait maradéktalanul tiszteletben tartsa, javaslataikra, kérdéseikre érdemi választ adjon,
i) az ismereteket tárgyilagosan, sokoldalúan és változatos módszerekkel közvetítse, oktatómunkáját éves és tanórai szinten, tanulócsoporthoz igazítva, szakszerűen megtervezve végezze, irányítsa a tanulók tevékenységét,
j) a kerettantervben és a pedagógiai programban meghatározottak szerint érdemjegyekkel vagy szövegesen, sokoldalúan, a követelményekhez igazodóan értékelje a tanulók munkáját,
k) részt vegyen a számára előírt pedagógus-továbbképzéseken, folyamatosan képezze magát,
l) tanítványai pályaorientációját, aktív szakmai életútra történő felkészítését folyamatosan irányítsa,
m) a pedagógiai programban és az SZMSZ-ben előírt valamennyi pedagógiai és adminisztratív feladatait maradéktalanul teljesítse,
n) pontosan és aktívan részt vegyen a nevelőtestület értekezletein, a fogadóórákon, az iskolai ünnepségeken és az éves munkaterv szerinti rendezvényeken,
o) határidőre megszerezze a kötelező minősítéseket,
p) megőrizze a hivatali titkot,
q) hivatásához méltó magatartást tanúsítson,
r) a gyermek, tanuló érdekében együttműködjön munkatársaival és más intézményekkel.
(2) A pedagógus hétévenként legalább egy alkalommal – jogszabályban meghatározottak szerint – továbbképzésben vesz részt.
(5) A nevelési-oktatási és a pedagógiai szakszolgálati intézményekben pedagógus-munkakörökben dolgozó pedagógus heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (a továbbiakban: kötött munkaidő) az intézményvezető által – az e törvény keretei között – meghatározott feladatok ellátásával köteles tölteni, a munkaidő fennmaradó részében a munkaideje beosztását vagy felhasználását maga jogosult meghatározni.
(6) A teljes munkaidő ötvenöt-hatvanöt százalékában (a továbbiakban: neveléssel-oktatással lekötött munkaidő) tanórai és egyéb foglalkozások megtartása rendelhető el. A kötött munkaidő fennmaradó részében a pedagógus a nevelés-oktatást előkészítő, nevelés-oktatással összefüggő egyéb feladatokat, tanulói felügyeletet, továbbá eseti helyettesítést lát el.”
Jogai:
e) hozzájusson a munkájához szükséges ismeretekhez, intézményi és fenntartói információkhoz,
f) a nevelőtestület tagjaként részt vegyen a nevelési-oktatási intézmény pedagógiai programjának megalkotásában, elfogadásában és értékelésében, gyakorolja a nevelőtestület tagjait megillető jogokat,
g) szakmai ismereteit, tudását szervezett továbbképzésben való részvétel útján gyarapítsa, részt vegyen a köznevelési rendszer működtetésével, ellenőrzésével kapcsolatos megyei és országos feladatokban, pedagógiai kísérletekben, tudományos kutatómunkában,
h) szakmai egyesületek tagjaként vagy képviseletében részt vegyen helyi, regionális és országos közneveléssel foglalkozó testületek munkájában,
i) az iskola könyvtárán keresztül használatra megkapja a munkájához szükséges tankönyveket, tanári segédkönyveket, az intézmény SZMSZ-ében meghatározottak szerinti informatikai eszközöket,
j) az állami szervek és a helyi önkormányzatok által fenntartott könyvtárakat, muzeális intézményeket és más kiállító termeket, színházakat jogszabályban meghatározott kedvezményekre való jogosultságát igazoló pedagógusigazolvánnyal látogassa,

Ha van hozzá kedved, vesd össze az unió és Magyarország elvárásait.
Szerinted, tagországként, mennyiben felelünk meg az uniós gyakorlatnak?

Unión kívül

Ha összevetjük a két elvárás listát, azonnal feltűnik, hogy az európai elvárás-, és a magyar kötelességlista köszönő viszonyban sincsenek egymással.
Az európai stratégia abból indul ki, hogy a diák a tanártól nemcsak a tudást, az új ismereteket kapja, hanem a gondolkodási, az érzelmi s a cselekvési mintákat is. A sokszor emlegetett elöljáró, demokratikus országok kultúrájára alapozva, az unió természetesnek tekinti, hogy a tanár rendelkezik azokkal a kulcskompetenciákkal, amelyek átadására, elsajátítására neveli tanítványait.
Nálunk, a poroszos irányultságú verzióban, már a kiindulópont sem stimmel.
A tanáraink többségében önhibájukon kívül nem beszélnek idegen nyelveken, nem rendelkeznek vállalkozói készségekkel, kevésbé informáltak, kevésbé kreatívak. A humán szakosokban nincs meg a matematikai és a természettudományi jártasság és fordítva, a reálszakosok kevésbé érzékenyek az alapvető humán műveltség területekre.
A létező vagy nem létező tanári kulcskompetenciákról pedig a törvényünk nem ad eligazítást.
Erre vonatkozóan a törvényi „kötelességek, jogok” gyűjtemény kiegészül a NAT követelményeivel.
(ha megnyitottad lásd a melléklet I.1. fejezetét: A Köznevelés feladatai és értékei)

A pedagógus munkája során közreműködik abban, hogy,
„a felnövekvő nemzedék
• a haza felelős polgárává váljék;
• kifejlődjék benne a hazafiság érzelemvilága;
• reális önismeretre és szilárd erkölcsi ítélőképességre tegyen szert;
• megtalálja helyét a családban, a szűkebb és tágabb közösségekben, valamint a munka világában;
• törekedjék tartalmas és tartós kapcsolatok kialakítására;
• legyen képes felelős döntések meghozatalára a maga és a gondjaira bízottak sorsát illetően;
• váljék képessé az önálló tájékozódásra, véleményformálásra és cselekvésre;
• ismerje meg és értse meg a természeti, társadalmi, kulturális jelenségeket, folyamatokat;
• tartsa értéknek és feladatnak a kultúra és az élővilág változatosságának megőrzését.”

Csapda

A kétezres évek eleje óta, minden NAT szerint, a tanárnak kötelessége a kulcskompetencák
elsajátíttatása diákjaival.
Akkor is, ha netán Ők maguk nem rendelkeznek azokkal?
Nálunk kötelezően előírják, ami a gyakorlatban nem létezik. Taníthatjuk, amiről, tisztelet a kivételeknek, vajmi keveset tudunk.
Első lépésként talán a tanárképzéssel kellett volna kezdeni. Ahol a leendő pedagógusokat „felruházzák” e kompetenciákkal. De, mindenekelőtt, nulladik lépésként a tanárképzésben résztvevő oktatókat kellett volna felkészíteni nemzetközi terepen arra, hogyan és miként. Ha tudnánk a helyes sorrendet, mint bármelyik csapdából, ebből is ki lehetne mászni. Csak hát legalább 20-25 évet kellene szánni rá, ami ugye teljes képtelenség (?) az egyik napról a másikra tenni akaró politikusokra gondolva.