Demokrácia

Alaptörvény

Sziasztok,
A demokrácia alapszabályaitól indultam egy évvel ezelőtt. A különféle témákban különféle kérdéseket feszegetve várható volt, hogy előbb utóbb visszakanyarodok az alapvető alkotmányos kérdésekhez, így az érvényben lévő Alaptörvényhez is.
Szerintem Magyarország kilátástalan helyzete, a ránk leselkedő veszélyek az Alaptörvényünk milyenségéből, minőségéből, igénytelenségéből, a dilettáns, hatalomépítő módosítgatásaiból is megítélhető.

Kérdőjelek

Az Alkotmányból lett Alaptörvény magát nem tartja jogszabálynak (miért is keresztelték át Alaptörvénynek?), viszont a legmagasabb szintű jogforrás, minden más jogszabály ebből vezethető le és erre vezethető vissza.
Az Alaptörvénnyel jogszabály nem lehet ellentétes, mantrázza a politika.
Miközben, szerintem, státuszban lévő, jobb érzésű jogászemberek az alaptörvénnyel ellentétes jogszabályok tömegét mutathatnák ki.
Semmi para!
Eszem ágában sincs jogszabályokat elétek rakni, azokat összehasonlítgatni.
Az alábbiakban „csupán” néhány mondatot idéznék az alaptörvény szövegéből.
Olvasva, rátok bízom, hogy mi jut eszetekbe az idézetekről.
Egy-egy kapcsolódó törvény? Jogszabály? Vagy valami egészen más?

„Valljuk, hogy a polgárnak és az államnak közös célja a jó élet, a biztonság, a rend, az igazság, a szabadság kiteljesítése. Valljuk, hogy népuralom csak ott van, ahol az állam szolgálja polgárait, ügyeiket méltányosan, visszaélés és részrehajlás nélkül intézi.”
(nemzeti hitvallás, bevezetés)

„Magyarország biztosítja a tisztességes gazdasági verseny feltételeit. Magyarország fellép az erőfölénnyel való visszaéléssel szemben, és védi a fogyasztók jogait.” (M cikk. 2. pont)

„Magyarország nemzetközi jogi kötelezettségeinek teljesítése érdekében biztosítja a nemzetközi jog és a magyar jog összhangját”. (Q cikk 2. pont)

„Magyarország elismeri és védi a sajtó szabadságát és sokszínűségét, biztosítja a demokratikus közvélemény kialakulásához szükséges szabad tájékoztatás feltételeit.” (IX. cikk 2. pont)

„Minden munkavállalónak joga van a napi és heti pihenőidőhöz, valamint az éves fizetett szabadsághoz.” (XVII. cikk 4. pont)

„Mindenkinek joga van a testi és lelki egészséghez.”
(XX. cikk (1) és ( 2) bekezdés)

„ Magyarország legfőbb népképviseleti szerve az Országgyűlés.
Az Országgyűlés feloszlatja az alaptörvény-ellenesen működő képviselő-testületet;
(AZ ÁLLAM 2. cikk g) pont)”

„ (1) Legalább kétszázezer választópolgár kezdeményezésére az Országgyűlés országos népszavazást rendel el. …
(2) Országos népszavazás tárgya az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozó kérdés lehet.
(3) Nem lehet országos népszavazást tartani
a) az Alaptörvény módosítására irányuló kérdésről;
b) a központi költségvetésről, a központi költségvetés végrehajtásáról, központi adónemről, illetékről, járulékról, vámról, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvény tartalmáról;
c) az országgyűlési képviselők, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint az európai parlamenti képviselők választásáról szóló törvények tartalmáról;
d) nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségről;
e) az Országgyűlés hatáskörébe tartozó személyi és szervezetalakítási kérdésről;
f) az Országgyűlés feloszlásáról;
g) képviselő-testület feloszlatásáról;”
(Országos népszavazás 8. cikk )

„A Kormány rendelete törvénnyel nem lehet ellentétes.” (AZ ÁLLAM 15. cikk (4) bekezdés)

„A bírák függetlenek, és csak a törvénynek vannak alárendelve, ítélkezési tevékenységükben nem utasíthatóak. A bírákat tisztségükből csak sarkalatos törvényben meghatározott okból és eljárás keretében lehet elmozdítani. A bírák nem lehetnek tagjai pártnak, és nem folytathatnak politikai tevékenységet.” (AZ ÁLLAM 26. cikk (1) bekezdés)

„A legfőbb ügyész és az ügyészség független, az igazságszolgáltatás közreműködőjeként mint közvádló az állam büntetőigényének kizárólagos érvényesítője” (29. cikk (1) bekezdés)

„A Kormány a központi költségvetést törvényesen és célszerűen, a közpénzek eredményes kezelésével és az átláthatóság biztosításával köteles végrehajtani.” (AZ ÁLLAM 37. cikk (1) bekezdés)

„Nemzeti vagyon átruházására vagy hasznosítására vonatkozó szerződés csak olyan szervezettel köthető, amelynek tulajdonosi szerkezete, felépítése, valamint az átruházott vagy hasznosításra átengedett nemzeti vagyon kezelésére vonatkozó tevékenysége átlátható” (38. cikk (4) bekezdés)

„A központi költségvetésből csak olyan szervezet részére nyújtható támogatás, vagy teljesíthető szerződés alapján kifizetés, amelynek tulajdonosi szerkezete, felépítése, valamint a támogatás felhasználására irányuló tevékenysége átlátható.
A közpénzekkel gazdálkodó minden szervezet köteles a nyilvánosság előtt elszámolni a közpénzekre vonatkozó gazdálkodásával. A közpénzeket és a nemzeti vagyont az átláthatóság és a közélet tisztaságának elve szerint kell kezelni. A közpénzekre és a nemzeti vagyonra vonatkozó adatok közérdekű adatok.” (39. cikk (1), (2) bekezdés)

Önismétlés

Az életünk során gyakran tapasztaljuk, hogy történik valami, s a dolgok fontossági sorrendje egy csapásra megváltozik.
Gyermek születésekor, váláskor, súlyos betegség diagnosztizálásakor, munkahely elvesztésekor, váratlan baleset után s még számtalan esetben.
Az alábbi esetek, úgy látom, nem tartoznak ide:

Gyatra, de romlik is a magyar versenyképesség

A magyarországi régiók versenyben vannak az utolsó helyekért

Sehol sincsenek a magyar egyetemek a világrangsorban

Gyermekjólét: Magyarország a mezőny utolsó negyedében

Csak a görögöket előzzük az esélyegyenlőség uniós rangsorában

Aggódhatnak a nyugdíjasok – Magyarország újabb rangsorban végzett hátul

Egyre jobban kettészakad Magyarország

Gyatra életminőség mutató Magyarországon

Siralmas boldogság mutató

Tovább romlott a korrupciós indexünk

A szegénységi lista peremén

Az ország irányítóinak tevékenysége, pl. egy-egy vagy sok-sok korrupciós ügylet, politikai panama, nemzetközi egyezmények megszegése, klímaváltozási előrejelzések, ország árulással felérő szövetségek, kereskedelmi paktumok, Gruevszki befogadása, a második világháború kimenetelének megkérdőjelezése, a magyar történelem források nélküli átírása stb., stb. nálunk nem verik ki a biztosítékot.

A történelem tanúsága szerint, amíg közvetlenül nem fenyeget éhínség, háború, forradalom, természeti katasztrófa, addig a hatalmat gyakorló nép tagjaiként nem foglalkozunk azokkal, akik kilátástalanságba, polgárháborúba, háborúba, gazdasági romlásba, nemzeti traumákat okozó tragédiákba sodornak minket.
Utólag minden világégés után elemzők sokasága ért egyet abban, hogy elkerülhettük volna, ha időben lépünk, ha leváltjuk az illetőt, ha határozott fellépéssel megelőzzük őket stb., stb.
A kialakult helyzetben egyre tisztábban látszik, hogy Magyarországon sajnos a civil, vagy másképpen a néphatalom megerősítése úgyszólván lehetetlen az ugyan törvényesen létrehozott, de mára észrevétlenül (?) törvénytelenné váló fékek és ellensúlyok (Alkotmánybíróság, Legfőbb Ügyészség, MNB, Állami Számvevőszék, Köztársasági Elnök, Kúria) ellenében.
Valami mást kell kitalálni.
Szomorú tény, hogy az elemzéseim, írásaim messze nem érik el az ingerküszöböt.
Az is elszomorít, hogy megkeresésemre mérvadó jogászok, szakemberek, civil szervezetek válaszra sem méltatva, – na jó, feltételezem együtt érzően fogadva állampolgári jogérzetemet,- az elemzéseimet, a bejegyzéseimben fogalmazott „ország építő” javaslataim többségét a háttérből csendesen megmosolyogják. Ha egyáltalán elolvassák…
Elbizonytalanít.
Nincs mit tennem, le kell vonnom a tanulságokat.

De, engedjétek meg!
Az, hogy senkit és semmi sem zökkent ki, amiért érdemes lenne változtatni a fontossági sorrenden, és nem a sarzsira, a várható haszonra, hanem egymásra figyelve elgondolkodni legalább a jövőnkön, az számomra változatlanul furcsa.