Demokrácia

Demokrácia csírák. Budapest XIII. kerület.

Sziasztok!
Hiszem, hogy minden az adott városban/településen – legyen az kicsi vagy nagy – élőktől függ! Mások nem fogják megoldani helyettünk a helyi problémákat.
Budapesten, Angyalföldön lakom a családommal.
Élhető kerület, számos élő, demokráciát építő példával.
Bemutatnék négy példát a közelmúltból.

1. példa

“A metró felújítás miatt 2017 november 4-től napi sok százezer utas fog átszállni át a metrókról a pótló buszokra a Lehel téren éppen a mi templomunk mellett. Úgy döntöttünk, hogy azt hétköznapokon is kinyitjuk és egész nap nyitva tartjuk” – közölte Dr. Monostori László plébániai kormányzó. “Bárki betérhet, aki szeretne megpihenni, feltöltődni, nézelődni, elmélkedni, csendben lenni vagy egyszerűen csak leülni. Rossz időjárás vagy egy esetleges üzemzavar esetén is nyitva lesz a templom. Igyekszünk ezzel a szerény gesztussal hozzájárulni a kerületiek, a fővárosiak bosszúságának csökkentéséhez. A belépés teljesen ingyenes.
Mindenkit várunk. Tényleg mindenkit.”

2. példa

A probléma…..

Országos, akut probléma a rászoruló betegek CT és/vagy MR vizsgálata. Budapesten és vidéken a betegeknek különböző kerületekbe vagy az ország legkülönbözőbb városaiba kell elutazniuk a szükséges vizsgálatokra, majd utóellenőrzésekre. Az ilyen vizsgálat kényelmetlen és költséges utazásokat jelentett a pácienseknek, de szakmailag sem ideális, hiszen a kontrollvizsgálatokat sokszor más intézményben végezték, mint az eredeti vizsgálatot. A beteg nyilván abba a centrumba megy, ahol éppen rövidebb a várakozási idő. Az esetek többségében a páciensek csak több hónapos várakozási idővel kaphatunk időpontot. A helyzet szerintem felháborító, elképesztő és tarthatatlan! A megelőző szűrés, vagy a gyors diagnózishoz jutás és az időben megkezdett gyógyító tevékenység hiányában évente tízezrek halnak meg.

… és a megoldása.

Átadták a világszínvonalú CT és MR Diagnosztikai Központot
A XIII. kerület az önkormányzatok közül elsőként vásárolt CT és MR gépeket: saját forrásból 800 millió forintot költött beszerzésükre. Ilyen korszerű CT és csúcstechnológiájú MR berendezés nincs máshol az országban, egész Európában is csak néhány van belőlük. A kerületi lakosok számára maximum kéthetes a várakozási idő a CT és MR diagnosztikai vizsgálatokra, amelyeket az önkormányzat – szakorvosi vélemény alapján – térítésmentesen biztosít a kerületieknek.

2017 szeptember első napjaitól fogadja a pácienseket a diagnosztikai centrum, akár 24 órás műszakban is, mivel a szakrendelőn belül önálló, független egységként működik.

Szakemberek úgy tartják: a Revolution HD berendezés biztosítja a ma elérhető legmagasabb felbontást a CT diagnosztikában.

Javaslat

Mi lenne, ha a többi kerületi s a nagyobb városi önkormányzat is követné a példát? Nem várhatunk a végtelenségig az egymást kioltó egészségügyi lobbik, a mindenkori kormányzati egészségpolitika ’szarakodásaira”. Ha egy önkormányzatnak fontos az emberek egészsége, életminőségük javítása, akkor tegyenek érte! A példa követésével egy csapásra megoldanánk egy problémát ( utána ráérnénk s kell is foglalkoznunk azzal, hogy kik felelősek tízezrek korai, értelmetlen haláláért, kik felelősek azért, hogy a XXI. században egy uniós tagállamban ilyen állapotok uralkodnak).

3. példa

Bokrétaünnepet tartottak 2017 szeptember 14-én a XIII. kerületi Kartács utca 14. szám alatt épülő lakóháznál. Az új lakóépület 23 bérlakása száz százalékban önkormányzati tulajdonú.
A XIII. kerületi önkormányzat 2002 óta 11 helyszínen 590 lakást épített. A lépcsőzetes lakáshoz jutás elvét alkalmazva az önkormányzat csaknem 1000 család lakhatását tette lehetővé. Annyit, mint a többi budapesti önkormányzat összesen.

A beruházás száz százalékig önkormányzati forrásból valósul meg. A Kartács utcai épület 23 lakása jellemzően egy- és kétszobás. Átlagos alapterületük 45 négyzetméter. Minden lakásban van külön konyha- és étkezőhelyiség. Az első emeleten 2 lakást mozgáskorlátozottak részére alakítanak ki. A pinceszinten, a mélygarázsban, illetve a földszinten – a lakásszámnak megfelelően – 23 gépkocsi-beálló lesz.
A lakbérről várhatóan októberi ülésén dönt majd a képviselő-testület, a bérlakásokra pedig ez év végén-, a jövő év elején (2018) írják ki a pályázatot.

4. példa

Az önkormányzat rendszeresen tart a képviselő-testület ülésének keretén belül közmeghallgatásokat (a „közmeghallgatás” a képviseleti demokrácia egyik intézménye, olyasmi, mint pl. az Országgyűlés, az Alkotmánybíróság, az Állami Számvevőszék, a független bíróság stb).
Ebben a példában nem az a hírérték, hogy ilyesmi létezik (papíron s látszatra), hanem az, hogy működik. Méghozzá, hatékonyan.
Legutóbb a kerület megjelent lakosai közül összesen huszonkét megszólaló mondott véleményt, és 63 kérdés hangzott el az önkormányzat vezetőinek, illetve a meghívott szervezetek és intézmények vezetőihez címezve.
A hatékonyság azt jelenti, hogy a lakossági véleményekre, észrevételekre és kérdésekre az illetékes önkormányzati szervezetek és intézmények, s a meghívott nem önkormányzati szervezetek vezetői azonnal reagálnak, felveszik a fonalat. A felvetések nem lesznek elfelejtve, bekerülnek a minőségügyi rendszerbe, kidolgozzák a megvalósíthatósági terveket, majd hozzáfognak a kivitelezéshez.

Kíváncsi lennék, vajon hány helyen működtetik ily módon ezt az intézményt az országban?
Nálatok is? Neked is vannak jó, bemutatható példáid? Oszd meg velünk!

Javaslat

Mielőtt gyanakodni kezdenél, miért is fényezem a lakóhelyemet, gyorsan leszögezem, baromira nem érdekel, hogy egy adott városban, településen melyik párt adja a polgármestert.
Rögtön az első dolog, amit érdemes lenne megváltoztatnunk az önkormányzati választási rendszerünkben az a politika bárminemű jelenléte. Helyben, nem egy párt ideológiája, értékei, hanem a helyi ügyek mentén kellene kormányozni. Adott faluban, városban, kerületben egyéni és a helyi civil szervezetek jelöltjeinek kellene versenyezniük a polgármesteri s a képviselői helyekért.
Választási törvény ide vagy oda, 3200 önkormányzatból közel 3000 helyen eddig sem a politika, hanem a rátermettség, a tenni akarás döntött a jelöltek között.