Nemzeti Alaptanterv

Kerettanterv, helyi tanterv, rejtett tanterv II.

Sziasztok,
Köszönöm a türelmeteket.
Folytassuk az előző részben abbamaradt gondolatmenetet.
A tantárgyak mellett a kerettantervek tartalmát befolyásoló másik két fontosabb hatás a tanulók befogadóképessége (továbbá a tanárok teherbírása, de erről már írtam egy sorozatot), és az oktatási intézményrendszerünk állapota, kapacitása.

A tanulók befogadóképessége

A NAT-ra ható másik tényező a tanulók és a tanárok terhelhetősége.
Tudjuk, a diákok, egy-egy téma feldolgozásakor akár sokkal több ismeretet is képesek elsajátítani, mint azt első pillanatban gondolná a tanár vagy ők maguk. Ez az, amivel visszaélünk, s nem vesszük észre, hogy hosszabb távon, a diák befogadóképességének is vannak határai.
Ha a NAT nem fordít kellő figyelmet a tanulóra, a kerettanterv készítők, szerkesztők nem járják körbe a tanítandó ifjúság körét, társadalmi állapotát, vagyis rosszul „lövik” be a tartalmi követelményszintet, ha a kimeneti vizsgák szintjét hol túl magasra, hol alacsonyra tervezik, a tanterv használhatatlan. Kidobható a kukába.

Kérlek, ne tarts nagyképűnek. Széleskörűen tájékozott, művelt embernek tartom magam. Mégis, ha holnap belöknének érettségi vizsgára, legalább két tárgyból biztosan kérdéses lenne legalább az elégséges megszerzése is. A 2017-ben bevezetett érettségi követelményeire tekintettel, előfordulhatna, hogy három vagy négy tárgyból is bukásra állnék.
Miért várjuk el a gyerekeinktől, hogy idejük 80%-ban olyasmivel töltsék életük első 18 évét, ami kevésbé vagy egyáltalán nem érdekli őket, aminek semmi köze az életükhöz, és aminek mi magunk sem vettük semmi hasznát egész életünkben?
Bíznunk kellene a tanárainkban és a gyerekeinkben. El kéne hinnünk, hogy a tudásvágy, a világra való nyitottság, a kíváncsiság eredendően kódolva van a diákokban.
Ha olyasmivel nem találkoznak az iskolában, ami igazán érdekelné őket, egyáltalán nem biztos, hogy velük van a baj. A világ végtelen sokszínűsége nem írható le tíz vagy tizenöt tantárggyal.

Olyan tantervet kellene készítenünk, amely esélyt biztosít minden gyerek számára saját egyéniségének és önbizalmának kifejlesztéséhez.
S ebben a tantervben tüstént szabad időt kellene adnunk a gyerekeknek, mert ez az önismeret kulcsa. S amilyen gyorsan csak lehet, újra be kellene vonnunk őket a való világba, hogy a szabad idejüket ne újabb elvont dolgokkal töltsék.
Szerintem ezek a korszerű pedagógia alapgondolatai a XXI. században.
Folytatva, a jó tanterv nem a pedagógusnak készül, hanem a gyerekért van!
A diák fogja elsajátítani a benne lévő tartalmakat, neki kell motiváltnak lenni s neki kell belátnia, hogy a tanulás fontos és egy életen át fog tartani.
A motiváció, az önbizalom megértetése és erősítése a kulcsa, hogy a diák képes tanulni s nem az, hogy naponta több száz oldal házi feladatot kap.

Az oktatási rendszer tűrőképessége

Hasonló a tanterv sorsa, ha, harmadik szempontként, nem vizsgáljuk alaposan s előzetesen a megfogalmazott tartalmak, a követelmények, a módszerek alkalmazhatóságának közvetlen terepét, magát az iskolarendszert.
Nem részletezném. Sokkal fontosabb, minimum két-három bejegyzést érintő problémahalmazról van szó (későbbiekben tervezem), mint első pillanatban gondolnánk.
Annyit mindenesetre leszögeznék, hogy, véleményem szerint, az oktatási rendszerünk már régóta túl van a 24. órán.
Jelenlegi állapotában (szelektivitás, kettős nevelés, társadalmi közömbösség, irányíthatóság, fenntartás stb.) nemhogy új NAT-ot, de az égvilágon semmilyen politikai színezetű, jogszabályba öntött újabb „hablatyot” nem képes befogadni.

Kivitelezhetőség, végrehajthatóság, ellenőrizhetőség

A jó tantervek készítésekor ebben a szakaszban fordulnak elő az utolsó szerkesztési változtatások.
A kívánatos tartalmakat kivitelezhetőként is meg kell vizsgálnunk, a kivitelezhetőt végrehajthatóként, a végrehajtott tartalmat pedig ellenőrizhetőként.
Ha a NAT-ban foglaltak az iskolarendszer szerkezeti, szabályozási, humán erőforrás-, infrastrukturális vagy pénzügyi erőforrás problémái miatt nem kivitelezhetők, végrehajthatók és ellenőrizhetők, a kérdéses pontokat át kell gondolni, akár az egész tantervkészítést újra kell kezdeni.
Nem így nálunk!
A NAT2-be pl. a különféle kulcskompetenciák felsorolása, azok elsajátítása kötelező érvénnyel, úgy került a dokumentumba, hogy közben a pedagógustársadalom kétharmada azt sem tudta, miről van szó. Vagy amikor a NAT4 a hit és erkölcstan oktatását az egyház hatáskörébe utalja, az egyház felügyeletére bízza, utánanéztek-e a szerkesztők, mennyiben kivitelezhető országosan a kívánalmuk.

Joggal kérdezheted, türelmetlenül. Nincs a NAT-nak valamiféle felülvizsgálati rendszere?
De van!

A 93-as közoktatási törvény értelmében a Nemzeti alaptantervet háromévente felül kellett vizsgálni, amelyet három bizottság koordinált.
A NAT Bizottság elsősorban a felülvizsgálat stratégiai, koncepcionális döntéseit (alapelvek, szerkezet, időarányok, kommunikáció stb.) hozza meg. véleményező, döntéshozó testület, garantálja a felülvizsgálat szakmaiságát, koordinálja a bizottságok munkáit.
A Szerkesztőbizottság az operatív bizottságok által elkészített anyagokat szerkeszti, lektorálja, épít a szakmai észrevételekre, véleményekre, előterjeszti a végső változatot a NAT bizottságnak.
Az Operatív Bizottság a felülvizsgálat alapelveinek és célkitűzéseinek, valamint a szerkesztési instrukcióknak megfelelően, szakmai műhelyek (gyakorló tanárok, szakértők, kutatók, szakmai szervezetek képviselői) segítségével műveltségterületi bontásban elkészítik a felülvizsgált Nemzeti Alaptanterv általános fejlesztési követelményrendszerét.

Példák:
– a NAT1 több szempontú értékeléséhez például számos forrás állt rendelkezésre.
– – az oktatási miniszter 2006 szeptemberében rendelte el pl. a Nat2 felülvizsgálatát. Célja a jogi, az oktatáspolitikai és az általános pedagógiai szempontok érvényesítése volt. Ennek értelmében értékelte a Nemzeti alaptanterv bevezetésével és alkalmazásával kapcsolatos tapasztalatokat, s kezdeményezte a módosítást. Itt is voltak információk.
– majd hasonlóképpen a NAT3 esetében is.
– a NAT4-nél kormányzati, politikai államtitkársági felkérésre még szélesebb szakmai körök vizsgálták át az előzményeket, pontosan tudva mi az, aminek bele kell majd kerülnie a NAT4-be.

Látszólag, tehát mindig minden rendben volt, minden szakszerűen zajlott. Tekintsük akár semmisnek a fentebb leírtakat s az egész NAT sorozatomat dobjuk a kukába.
Nem javasolnám.

Észrevételek

Az érthetőség kedvéért, a NAT fenti felülvizsgálataival kapcsolatban, két észrevételt tennék:

1. Magyarországon, a felülvizsgáló bizottságokat halálukig ugyanazok a szakértők vezették, akik maguk a NAT-okat megalkották és szerkesztették! Talán érthető, ha a saját munkájukkal szemben soha, semmikor nem emeltek túlontúl sok kifogást.
2. Második észrevételem: hazánkban a rendszerváltozás óta, egyetlen NAT felülvizsgálat sem irányult a három szempont (kivitelezhetőség, végrehajthatóság, ellenőrizhetőség) egyidejű vizsgálatára.
Soha egyetlen, a kérdések körbejárására kompetens társadalomkutató független céget, testületet, szervezetet sem kértek fel annak tisztázására, vajon a pedagógusok, a diákok, az oktatási rendszer, a szülők s maga a magyar társadalom alkalmas-e a NAT-okban foglaltak hatékony befogadására és végrehajtására!