Nemzeti Alaptanterv

Liberális uralom. NAT 2 és a NAT 3

Sziasztok,
Az alapkeretet megtartva a második hivatalosan elfogadott NAT-ban (NAT2, 2003), az első változathoz képest mind szerkezeti, mind tartalmi szempontból, több jelentős változás történt.
A NAT1-re jellemző kétpólusú tartalmi szabályozás rendszere lényegében változatlan maradt (kerettantervek és a helyi, intézményi tantervek), de a részletes követelmények elmaradtak, helyükre a tanulás lényegét jobban kifejező fejlesztési feladatok kerültek.

Kompetencia alapú oktatás

A központi anyag a NAT1-hez képest rövidebbé és áttekinthetőbbé vált. A hangsúly a tartalomról a tanulás nyugaton elterjedő kompetencia alapú koncepciójára helyeződött át.
Újítás volt az is, hogy a fejlesztési feladatokat az oktatási rendszer egész felmenő évfolyamaira dolgozták ki (1-12. évfolyam), figyelembe véve, hogy a tankötelezettséget, 1996-ban a parlament 18. életévre meghosszabbította, aminek hatályát az 1998-ban iskolába lépő korosztálytól határozta meg.
(Megjegyzem, ennek fényében, némiképp javítva az előző részben tett kritikai észrevételemet, volt alapja a tíz osztályos MSZP elméletnek, amely a 16 éves tankötelezettséghez igazodott.)

A NAT 2 bevezetése felmenő rendszerben a 2004/05, tanévben kezdődött.

A központi dokumentumban vastagon megfogalmazódott a tárcát vezető liberálisok talán nem is olyan riasztó értékvilága. Néhány példa:

„- az angol nyelvre történő felkészülés: A középiskola a tanulói részére az angol nyelv elsajátításához szükséges felkészülés lehetőségét biztosíthatja tanórai foglalkozás megszervezésével, tanórán kívüli foglalkozás megszervezésével, másik középiskolával kötött megállapodás keretében, egyéni felkészülés megszervezésével és ahhoz kapcsolódó feltételek és konzultáció biztosításával.

– a kiegészítő kisebbségi oktatás: A kiegészítő kisebbségi oktatás a nyelvoktató kisebbségi oktatás követelményei szerint biztosítja a kisebbség nyelvének tanulását, az önismeret kialakítását, a kisebbségi jogok megismerését és gyakorlását.

– az iskolaotthonos nevelés és oktatás: Az iskolaotthonos nevelés és oktatás – a nem szakrendszerű oktatásra alapozva egységes keretbe foglalja a tanulók egyéni képességéhez igazodó fejlesztés teljes folyamatát, biztosítva a tanulóknak a pihenés, a kikapcsolódás, a szórakozás és a testmozgás lehetőségét.

– a képesség-kibontakoztató felkészítés: A képesség-kibontakoztató felkészítés a személyiségfejlesztés, a közösségfejlesztés segítségével járul hozzá a tanulási kudarcból, a szociális hátrányból eredő lemaradás csökkentéséhez, a tanuló egyéni képességének, tehetségének kibontakoztatásához, tanulási, tovább tanulási esélyének növeléséhez. A képesség-kibontakoztató felkészítés megszervezhető integrált felkészítésként is, ha a közösségfejlesztés és a személyiségfejlesztés a halmozottan hátrányos helyzetű és az e körbe nem tartozó tanulók közös felkészítése keretében valósul meg, kiegészülve a társadalmi kirekesztés minden formáját elutasító, a bármely oknál fogva hátrányos helyzetben lévők vagy kisebbségi közösségbe tartozók társadalmi beilleszkedését elfogadó és segítő készségek, képességek kialakításával.

– az alapfokú művészetoktatást folytató egységes iskola: Az alapfokú művészetoktatás követelményeit feldolgozó egységes iskola a művészetoktatás követelményeire történő felkészítéssel segíti az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejező képesség kialakulását, megszilárdulását.

– a Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Programja: A Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Kollégiumi Program célja, hogy a kollégium és az iskola összehangolt pedagógiai tevékenység keretében, a kulcskompetenciák fejlesztésével felkészítse a hátrányos helyzetű tanulót a középiskola, a szakiskola megkezdésére, és segítse a tanulmányok sikeres befejezését. A Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Program célja, hogy az iskola és a kollégium összehangolt pedagógiai tevékenység keretében

– a tehetséggondozás és a tanulók tudásbeli, valamint kulturális különbségének megszüntetését szolgáló program alkalmazása esélyt teremt a hátrányos helyzetű tanulóknak a felsőoktatási tanulmányok megkezdéséhez és képességeik kibontakoztatásához.”

NAT 3

A NAT3-ra azért volt szükség, mert közben sor került az Uniós csatlakozásunkra s a nemzeti alaptantervben is erősítenünk kellett az unióhoz tartozásunkat.
A NAT3 alapozta meg az EU által javasolt kulcskompetenciák rendszerét.
A szerkesztők arra is törekedtek, hogy továbbfejlesszék a NAT2 tanulás koncepcióját. Hangsúlyt kaptak továbbá az általános és kiemelt fejlesztési feladatok, nem véletlenül, hiszen küszöbön álltak az első uniós támogatások pályázatainak kiírásai.

Előadás anyag 2007-ből

A NAT3 az életben való boldogulást előtérbe helyező hatékonyság elv megjelenésére is szolgáltat példákat:

– „A kulcskompetenciák fejlesztése Az iskolai műveltég tartalmát a társadalmi műveltségről alkotott közfelfogás, a gazdaság, a versenyképesség és a globalizáció kihívásai is alakítják. Az Európai Unió országaiban a kulcskompetenciák fogalmi hálójába rendezték be azokat a tudásokat és képességeket, amelyek birtoklása alkalmassá teheti az unió valamennyi polgárát egyrészt a gyors és hatékony alkalmazkodásra a változásokkal átszőtt, modern világhoz, másrészt aktív szerepvállalásra e változások irányának és a tartalmának a befolyásolásához. Ezért lett az iskolai műveltség tartalmának irányadó kánonja a kulcskompetenciák meghatározott rendszere. Az oktatásnak – mind társadalmi, mind gazdasági funkciója miatt
– alapvető szerepe van abban, hogy az európai polgárok megszerezzék azokat a kulcskompetenciákat, amelyek elengedhetetlenek a változásokhoz való rugalmas alkalmazkodáshoz, a változások befolyásolásához, saját sorsuk alakításához. A kulcskompetenciák azok a kompetenciák, amelyekre minden egyénnek szüksége van személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. Mindegyik egyformán fontos, mivel mindegyik hozzájárulhat a sikeres élethez egy tudás alapú társadalomban. Felértékelődik az egyén tanulási kompetenciájának fejlesztése, mert az emberi cselekvő képesség az egész életen át tartó tanulás folyamatában formálódik. Sok kompetencia részben fedi egymást, és egymásba fonódik: az egyikhez szükséges elemek támogatják a másik terület kompetenciáit. Hasonló egymásra építettség jellemzi a kulcskompetenciák és a kiemelt fejlesztési feladatok viszonyát. A műveltségterületek fejlesztési feladatai a kulcskompetenciákat összetett rendszerben jelenítik meg. Számos olyan fejlesztési terület van, amely mindegyik kompetencia részét képzi: például a kritikus gondolkodás, a kreativitás, a kezdeményező képesség, a problémamegoldás, a kockázatértékelés, a döntéshozatal, az érzelmek kezelése

– A Tanulási esélyegyenlőség segítésének elve Minden tanköteles tanulónak törvényben biztosított joga, hogy számára megfelelő oktatásban részesüljön. Ennek érvényesítéséhez az iskolának (az iskolafenntartókkal, a családdal, a gondviselőkkel, szakmai és civil szervezetekkel együttműködve) a következő elvek szerint kell biztosítania a nevelő-oktató munka feltételeit – kulcskompetenciák megalapozása, megszilárdítása az 1-6. évfolyamon, folyamatos, egyénhez igazodó fejlesztés, a kulcskompetenciák bővítése az iskolázás további szakaszain;
– a tanulók tanulási nehézségeinek feltárása, problémái megoldásának segítése az iskolai nevelés-oktatás egész folyamatában és valamennyi területén;
– a tanulási esélyegyenlőség eredményes segítésének egyik alapvető feltétele a tanulók személyiségének megismerése, az ahhoz illeszkedő pedagógiai módszerek alkalmazása;
– a tanulók önmagukhoz és másokhoz viszonyított kiemelkedő teljesítményeinek, tehetségjegyeinek feltárása, fejlesztése a tanórákon, más iskolai foglalkozásokon és e tevékenység támogatása az iskolán kívül;
– adaptív tanulásszervezési eljárások alkalmazása;
– egységes, differenciált és egyénre szabott tanulási követelmények, ellenőrzési-értékelési eljárások alkalmazása”

Epilógus

Oktatási szakemberként számomra, értékvilágában, az időszak kétségkívül szimpatikus volt. Józan érvekkel bármelyik oldalról meggyőzhető vagyok, ugyanakkor nem tagadom, Magyarországon, a rendszerváltozás óta megnyilvánuló liberális felfogás közel áll hozzám. Számomra elfogadható s képviselhető.
Elit képviselőivel azonban itt-ott voltak s vannak problémáim. A mai napig.
Tapasztalataim szerint a hatalmi pozíciókban lévők egy része inkább képviselte a saját önös érdekeit, mint a liberális értékeket. Azok pedig, akik elkötelezettek voltak az értékrend irányában, tették/teszik ezt gyakran, a magyar társadalmi viszonyok, a közgondolkodás szintjének teljes figyelmen kívül hagyásával, szintmeghatározó, kirekesztő gőggel, megbocsáthatatlan türelmetlenséggel.

Összességében, véleményem szerint, a NAT2 és a NAT 3 is csupán papírhalmazok maradtak, gyakorlati haszon nélkül.
Oktatáspolitikai szempontból, azt gondolom, 1994-2010 között, a gyenge toldozgató-foltozgató MSZP néhány éve mellett, az egyetlen problémát maga az SZDSZ jelentette, a helyenként erőszakolt, erőltetett irányváltási kísérleteivel. Csupán példaként, amikor Magyar Bálint, miniszteri rendelettel 2003 szeptemberétől bevezette az integrált oktatást, tették ezt úgy, hogy a rendelet mellé, sem a tárca, sem a kormány nem adott a pedagógusok kezébe paripát, fegyvert s használható „szerszámokat”. Majd a piac „bejáratja”.
Egy-két ciklus, vagyis négy-négy év alatt lenyomjuk a társadalom torkán az integrált oktatást?
Nem vált be, mint ahogyan, bár nem vagyok jós, néhány éven belül, hamvába holt kísérletté enyészik majd a következő bejegyzésemben tárgyalandó keresztény nemzeti kurzus „cunamija” is.