Nemzeti Alaptanterv

NAT 4 (2012)

Sziasztok,
A NAT4 a korábbi változatokhoz képest is „durvább”formában, bőséggel tartalmazza a kiadó kormányzat mögött álló pártok, elsősorban az oktatás felett egyeduralmat kapott KDNP ideológiai értékeinek közvetítését.
Szerkesztői ugyanakkor gondosan ügyeltek arra, hogy a pedagógiai ellentmondásokat felfedezni vélők, esetleges felvetéseikre, bármely ellenzéki oldalról vagy éppen az unióból is tennék, megkapják a megnyugtató válaszokat.
Ezért aztán, ember legyen a talpán, aki a szövegbe szakmai szempontból bele szeretne kötni. Hasonlóan a NAT 1-hez, minden és annak az ellenkezője is megtalálható benne.
Az alábbiakban, ízelítőül, néhány szemelvény illusztrálja a szerkesztési szempontokat.
(véleményem szerint, nem is igazán a NAT4 okozta a legnagyobb problémát a Fidesz –KDNP kurzusai alatt, hanem az a puccsszerű, példa nélküli, „cunami”, amellyel 2011-ben néhány hónap alatt a földdel tették egyenlővé a korábbi, sok sebből vérző, de azért mégiscsak működő oktatási rendszerünket)

Polgári értékek

„A köznevelés feladata és értékei
A hazánk Alaptörvényében megfogalmazott feladatokat szem előtt tartva és A nemzeti köznevelésről szóló törvényben foglalt célok elérése érdekében, a törvény elveinek és szabályozásának megfelelően a Nemzeti alaptanterv (a továbbiakban: NAT) a köznevelés feladatát alapvetően a nemzeti műveltség, a hazai nemzetiségek kultúrájának átadásában, megőrzésében, az egyetemes kultúra közvetítésében, az erkölcsi érzék és a szellemi-érzelmi fogékonyság elmélyítésében jelöli meg. Feladata továbbá a tanuláshoz és a munkához szükséges képességek, készségek, ismeretek, attitűdök együttes fejlesztése, az egyéni és csoportos teljesítmény ösztönzése, a közjóra való törekvés megalapozása, a nemzeti, közösségi összetartozás és a hazafiság megerősítése. Célja továbbá, hogy a családdal együttműködve cselekvő elkötelezettségre neveljen az igazság és az igazságosság, a jó és a szép iránt, fejlessze a harmonikus személyiség kibontakoztatásához szükséges szellemi, érzelmi, erkölcsi, társas és testi képességeket. Ezáltal járul hozzá ahhoz, hogy a felnövekvő nemzedék
– a haza felelős polgárává váljék;
– kifejlődjék benne a hazafiság érzelemvilága;
– reális önismeretre és szilárd erkölcsi ítélőképességre tegyen szert;
– megtalálja helyét a családban, a szűkebb és tágabb közösségekben, valamint a munka világában; – törekedjék tartalmas és tartós kapcsolatok kialakítására; – legyen képes felelős döntések meghozatalára a maga és a gondjaira bízottak sorsát illetően;
– váljék képessé az önálló tájékozódásra, véleményformálásra és cselekvésre; – ismerje meg és értse meg a természeti, társadalmi, kulturális jelenségeket, folyamatokat;
– tartsa értéknek és feladatnak a kultúra és az élővilág változatosságának megőrzését. A nevelési-oktatási folyamatnak és az oktatásnak mindenkor összhangban kell lennie hazánk Alaptörvényével, a jogállam rendjével, az élet és az emberi méltóság tiszteletének elvével, valamint az ezzel összefüggő lelkiismereti és vallásszabadsággal, továbbá a Föld, az ember, a természet és a kultúra védelmét szolgáló nemzetközi egyezményekkel.

A NAT4 fontos szerepet szán az egyetemes magyar nemzeti hagyománynak, a nemzeti öntudat fejlesztésének, beleértve a magyarországi nemzetiségekhez tartozók öntudatának ápolását is.
A nemzetiségekre vonatkozó tudástartalmak főbb tartalmi jellemzői (illeszkedve a regionális és lokális sajátosságokhoz) a tartalmi szabályozás különböző szintjein, illetve az iskoláztatás minden szakaszában arányosan meg kell, hogy jelenjenek.
Kiemelten kezeli az ország és tágabb környezete, a Kárpát-medence, különösen a környező országokban élő magyarság életének megismerését, ugyanakkor fontosnak tartja azokat a tartalmakat, amelyek Európához tartozásunkat erősítik. Figyelmet fordít az egész világot érintő átfogó kérdésekre, hangsúlyozva a fenntarthatóság iránti közös felelősséget.
Az együttműködés a szülőkkel, a gyermekek családi neveléséhez nyújtott pedagógiai segítség, a szülői vélemények, javaslatok befogadása és hasznosítása a hatékony intézményes nevelés-oktatás nélkülözhetetlen feltétele, hangsúlyozzák az alkotók, ezért az iskolának meg kell teremtenie azokat a fórumokat, ahol a szülők és a pedagógusok közötti tapasztalatcsere kölcsönössé, az együttműködés eredményessé válhat.
A NAT4 szándéka továbbá, hogy a teljesítmény növelésére sarkalljon tanítványt és tanárt egyaránt, hogy az elsajátított tudás értékálló és a kor igényeinek megfelelő legyen, ennél fogva egyensúlyra törekszik a műveltség értékhordozó hagyományai, valamint az új fejlesztési célok és tartalmak között.
Ahhoz, hogy egy ország polgárai szót értsenek egymással, szükséges, hogy létezzék olyan közös műveltséganyag, amelynek ismerete minden felnőtt állampolgárról feltételezhető. Ez az a közös nyelv, amelyen a nemzedékek közötti párbeszéd a kölcsönös megértés és tisztelet jegyében folytatható.”

Nemzeti öntudat, hazafias nevelés

A tanulók ismerjék meg nemzeti, népi kultúránk értékeit, hagyományait. Tanulmányozzák a jeles magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók munkásságát. Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek megalapozzák az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismerését, megbecsülését. Alakuljon ki bennük a közösséghez tartozás, a hazaszeretet érzése, és az a felismerés, hogy szükség esetén Magyarország védelme minden állampolgár kötelessége. Európa a magyarság tágabb hazája, ezért magyarságtudatukat megőrizve ismerjék meg történelmét, sokszínű kultúráját. Tájékozódjanak az egyetemes emberi civilizáció kiemelkedő eredményeiről, nehézségeiről és az ezeket kezelő nemzetközi együttműködési formákról.

Az erkölcstan oktatása

„A nemzeti köznevelésről szóló törvény rendelkezései szerint az általános iskola 1-8. évfolyamán az erkölcstan tantárgy oktatása kötelező tanórai keretben történik. Az erkölcstan tantárgy anyagához 1-4. osztályban a Nat Magyar nyelv és irodalom, Ember és társadalom, Életvitel és gyakorlat, valamint Művészetek műveltségterületének azok a fejlesztési követelményei és közműveltségi tartalmai az irányadók, amelyek az életkori sajátosságoknak megfelelő beszélgetési témákat, magatartásmintákat, életvezetési szokásokat közvetítik. Az 5-8. évfolyamon az erkölcstan tantárgyra az Ember és társadalom műveltségterület Erkölcstan, etika közműveltségi tartalmai érvényesek. A hit- és erkölcstan oktatására vonatkozó szabályok A hit- és erkölcstan oktatás tartalmát az egyházi jogi személy határozza meg.”

A NAT 1-től a NAT 4-ig. Összegzés

Összegezve az alakváltozásokat, a pártoké igen, a magyar társadalom hatása a nemzeti alaptanterveinkre soha nem valósult meg.
A nemzeti alaptantervünk bármelyik változata nem a társadalom kívánságaként, hanem az adott kormány üzeneteként került kiadásra, az ellenzék bosszantására s mindenkor a társadalom kárára.

Személy szerint, felháborítónak tartom, hogy velünk mindent meg lehet csinálni. Mert azt ugye senki nem gondolhatja komolyan, hogy a társadalmunk, hatévenként váltva, hol a demokratikus, hol a liberális, hol a poroszos, hol egyszerre mindhárom értékvilágot tükröző oktatást kérne számon az intézményeitől (1995-2010), és a pedagógusaitól (2010-2018).

Sokadszor fogalmazom ugyanazt a kérdést: Megengedhető-e, hogy az oktatás ügyét kizárólag az uralmon lévő pártok értékrendjének alárendelve kezeljük?

Sajtótájékoztató a Készülő NAT 5-ről