Nemzeti Alaptanterv

Nemzeti Alaptanterv és a demokrácia

Sziasztok,

Hogyan lehet az alap és a középfokú oktatás számára egybefüggő tanítási programot készíteni?
Sokféleképpen. Ahány ország, annyiféle megközelítés.
Közös elem, hogy minden országnak van valamiféle pedagógiai alapdokumentuma, amely az iskolai tanulásszervezés általános pedagógiai valamint téma-, tantárgy-pedagógiai szempontjait tartalmazza: kijelölik a tanulásszervezés irányait, értékeit és céljait, kijelölik a tananyagot, elrendezik az elsajátítandó ismereteket, előírják az elsajátítás követelményeit. Ezt a dokumentumhalmazt nevezik általában véve tantervnek.

Miből áll?

Maga a tanterv rendszerint több dokumentumra osztva készül.

Az általános célokat a „nemzeti tanterv, a téma felosztást a kerettanterv s e kettőre alapozva az iskolák a helyi tantervet használják. Legtöbb esetben e dokumentumok együtt határozzák meg az alkalmazható módszereket, a taneszközöket, az értékelés módját, a tankönyvek, és az alkalmazott taneszközök fajtáit is.
Hány és milyen típusú dokumentum születik, ill. azokat mikor és hogyan változtatják, mindig az adott ország jövőképe (ami nálunk nincs), nemzeti karaktere (na, az van!), lakosságának hozzáállása (?), a társadalmi berendezkedés formái (látszatdemokrácia), s a globális technológiai kihívások (nálunk, éppen most, a munkaerőpiac igényei) határozzák meg.

Jobb országokban, az általános képzés, a központi és a kerettantervek tartalma, széleskörű társadalmi vita tárgya.
Egyszerű a magyarázat.
Az általános tantervnek oly módon kell tartalmaznia a diákokkal szembeni elvárásokat, a társadalom, az adott ország s a környezete értékeinek átadására, „megtanítására” vonatkozó fogalomkeretet, hogy maga a tartalom tükrözze a társadalom jövőképét is. Attól függően, hogy a tanterv a tanulókkal szembeni elvárásokra vagy az értékek közvetítésére, netán inkább a jövőképre helyezi a hangsúlyt az oktatási rendszer működése egy-egy történelmi szakaszban mindig is az adott társadalom hétköznapjainak tükörképeként fogható fel.

A NAT tervezése, nem egyszerű feladat.
Ha pl. az ország kultúráját, történelmi hagyományait, anyanyelvének megőrzését, a tantárgyi tudást s a műveltséget preferáljuk a „poroszos”, amennyiben az idegen nyelvek elsajátítását, a társadalmak kölcsönös függőségének megértését, az érzékenységet a világméretű problémák iránt a „liberális”, és ha a társadalmi kihívásokra felkészülést, az életben való boldogulást helyezzük előtérbe akkor a „hatékonyság” elv kerül fókuszba az iskolákban s az adott társadalomban.

Libasorban

Magyarország nemzeti alaptantervében (NAT), a különféle változatait olvasgatva, az elmúlt 28 évben mindhárom fenti megközelítés helyett kapott, alkalmanként durva tartalmi változtatások árán.
Leszámítva néhány hónapot (a kilencvenes évek elején), társadalmi viták nélkül.

A rendszerváltozás óta négy NAT jelent meg hazánkban.
A jelenlegi, 2012-től érvénybe lépett dokumentum az illetékes kormányok által hivatalosan kiadott dokumentumok sorában a negyedik (NAT4).
Az első, (NAT1) 1995 -ben, a NAT2 2003-ban, a harmadik, lényegében a 2003-as módosításával, 2007 – ben (NAT3), került kiadásra.
Zárójelben jegyzem meg, nyakunkon a NAT5. Első indulatában a kormány, bevezetését 2018-ra vagy 19-re ígérte.

A képen látható, kevésbé olvasható, három felirat a legújabb NAT verzión dolgozók (Csépe Valéria team) egyik alakuló ülésén készült 2017-ben.
Milyen lesz az új NAT?
JÓ.
Köszönöm a figyelmet!

Számoljunk!

A tanterv életbe léptetése, az alap és középfokú rendszeren végigfuttatása – általános iskolaszerkezetünket nézve, nyolcosztályos általános iskola + négy osztályos középiskola, minimum 12 évet venne igénybe.
Az elmúlt 28 év alatt, egy kis matematikai számítást végezve azonnal kiderül, miután bevezették az egyiket, már el is törölték azt, a következő bevezetése miatt.
Néhány évvel az első, majd a második, harmadik stb. bevezetése után az iskoláknak már kényszerűen azon kellett törni a fejüket, miként érvényesítik majd pedagógiai programjaikban és a helyi tanterveikben a következő NAT előírásait. Várhatóan így lesz a most készülő NAT 5 esetében is, 7-8 évvel a NAT4 elindítása után.

Egyetlen generációnak sem adatott meg a rendszerváltás óta hazánkban, hogy nyugodt, kiszámítható körülmények között, nyugodt, kiegyensúlyozott pedagógusokkal, az általános iskola első osztályától az érettségiig elsajátítva, végig lépdeljen egy meghatározott ismerethalmazon.

Az utolsó helyeken

Következő bejegyzéseimben látni fogjuk, a NAT-ok megszületésének története, szövegük és alakváltozásaik, pontosan érzékeltetik országunkban a demokratikus viszonyok hiányát. E dokumentumok tartalmukban rámutatnak arra, hogy az oktatási rendszerünk mennyire édes vagy éppen mostohagyermeke a politikának.
A bevezető sorokból is kiolvasható, azon nemzetek sorába tartozunk, ahol az oktatást fontosságban minden más társadalmi probléma megelőzi a közgondolkodásban (lásd. Melyek azok a legfontosabb problémák az ország számára, amelyekkel a kormánynak foglalkoznia kellene c. táblázatot a link megnyitása után a dokumentum 5. oldalán)
Hazánkban, ellentétben sok-sok országgal, a NAT dokumentum nem nemzeti kincs, értékében nem egyenrangú az alkotmánnyal, vagy az alaptörvénnyel. Mindössze egy kormány- vagy miniszteri rendelet. Olyan dokumentum, mint említettem, amelynek bevezetését nem előzi meg közmegegyezéssel záruló társadalmi vita.
A „mit tanítsunk a gyerekeinknek”, s „hogyan tegyük ezt” kérdések legfeljebb néhány szakember s az oktatási intézmények számára izgalmasak.
Valóban így van?
Vagy valamit nagyon elszúrtunk.